Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 124 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-124
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Puskás Tivadar

2017. november 24.

Húsz gyermeknek adnak meleg ebédet
A szociálisan hátrányos családból származó gyerekek étkeztetését ezelőtt három évvel álmodta meg a ditrói Siklódi Lőrinc-iskola igazgatója. Az azóta működő programról beszélgettünk Puskás Annával.
Közvetlen kapcsolatban van a gyerekekkel Puskás Anna, így a nehéz helyzetben élő gyerekeket ismeri, és nap mind nap látja, hogy mivel küszködnek, ezért is döntött úgy, hogy segíteni szeretne nekik. „Mivel akad jó néhány, szociálisan hátrányos családból érkező gyerek az iskolánkban, 2015 őszén megszületett a gondolat, hogy jó lenne intézményünkben is elindítani a Böjte Csaba atya által működtetett programot, hogy délutáni tevékenységen vegyenek részt a tanulóink, illetve meleg ebédet kapjanak. A próbálkozás sajnos nem járt sikerrel, viszont egy csodaként fogom fel a találkozást A Könnyebb Holnapért Egyesület elnökével, akinek meséltem az ötletemről. Az elképzelésemet felkarolta néhány beszélgetés után, és támogatót is találtunk a ditrói pékség tulajdonosa személyében” – ismertette a program kezdetéről a Siklódi Lőrinc-iskola igazgatónője.
A program indulásakor huszonkét szociálisan hátrányos helyzetű gyereknek sikerült meleg ebédet biztosítani, jelenleg pedig húsz gyerek napi rendszerességgel étkezik a község konyháján. E program vezetője arról is szólt, hogy a rászoruló családokat felmérés alapján választották ki, majd a támogatóval egyeztetve, költségszámítás után alakult ki a meleg ebédet kapó gyerekek névsora. A programban az iskolás gyerekek mellett óvodáskorúak is vannak, és ők is nagy örömmel mennek rendszeresen étkezni a község konyhájára, ugyanis ott főzik számukra az ebédet. Néhány szülő részéről a pozitív visszajelzés, az öröm, hogy a gyerekeknek a meleg ebéd megoldódott, folytatásra sarkall – mondta Puskás Anna, hozzátette, hogy „nyilván még akad néhány tanuló, akinek elkelne a meleg ebéd. A gond csak az, hogy nem mindenki fogadja jól a segítséget, és persze olyan is van, aki elvárja, természetesnek, kötelességnek veszi a segítségnyújtást”. Mint megtudtuk, nem vesznek részt ebben a programban más iskolába járó diákok, ugyanis a Puskás Tivadar-középiskolához tartozók – a község felszegi részén lakó, anyagi nehézségekkel küszködő családok gyerekei – a Böjte atya délutáni foglalkoztatójába járnak.
A program vezetője jelezte, A Könnyebb Holnapért Egyesület és a ditrói pékség önzetlen nagylelkűségét tapasztalják meg az ünnepek közeledtével is. Immár ötödik éve, hogy karácsony előtt összesen 150 ditrói és orotvai, nehéz körülmények között élő családot ajándékoz meg a pékség. A csomagokat, a korábbi évekhez hasonlóan, az iskolában fogják átadni. Baricz Tamás Imola / Székelyhon.ro

2017. november 27.

A mi Adynk
Oly könnyedén suhantunk el Ady Endre kerek évszámú születésnapja mellett, mint ahogy beszökött az ősz Párizsba. Nem voltak hangzatos ünnepségek, pedig nagy költőnknek többé nem lesz 140. születésnapja – ez november 22. Ha szeretünk is, csak úgy, magunkban ünnepelni, az nem ugyanaz, mint avatott versmondó szájából hallani néhány ismert és kevésbé ismert költeményét, esetleg gitárkíséret és énekszó társításával röpke óra alatt bemutatni azt az óriást, akit sokan már éltében imádtak és átkoztak, s aki még ma is talán a legőszintébben harsogja el, miképpen kell ostorozni, de mindenkinél jobban szeretni a magyart, népét, s persze, más népeket is.
Emlékszem, nagy forrófejűek mindjárt a legutóbbi rendszerváltás után, valamilyen kitalált elvek alapján száműzték volna a tananyagból nem csupán Arany Szegény jobbágyát, de Ady úgynevezett forradalmi, munkásverseit is, elfelejtve, hogy a becsületes irodalom kiáll azok mellett is, avagy főleg azok mellett, akik az igát húzzák, akik a grófi szérűn a másét siratják, akik sokszor hiába keresik a szépséget, ami nem adatott meg nekik. Ezért is örülök, hogy sikerült meggyőznöm Tánczos András versmondót, társával, a zenész Buzogány-Csoma István tiszteletes úrral együtt jöjjenek el a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolába, s éppen születése napján emlékezzünk együtt Adyra.
Bevallom, kissé bizonytalankodtam amiatt, hogy ezek a diákok hogyan fogadják az egyébként tőlük elég távol álló verseket, ám az előadás meggyőzött: Ady a mostani fiatalok számára is a ragyogás, a szentség, az igazi élet hordozója. Jó volt megérezni, hogy a mi Adynk az ő Adyjuk is, és ez tényleg így természetes.
Volt a műsorban szerelem és átok, küzdelem és bukás, harc és béke, csak egy dolog hiányzott: a bukástól és kudarctól való félelem! Mert minden verssora arról szól, hogy feladni semmi áron nem szabad, még a legelcsüggedtebbek számára is ott kell lennie a reménysugárnak, a felemelkedés, az újjászületés reményének. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. december 6.

Húsz önálló oktatási intézmény
Kós Károly nélkül
Sepsiszentgyörgy tanácsa rendkívüli ülésén hagyta jóvá a megyeszékhely iskolahálózati tervét a 2018–2019-es tanévre. A testület magyar ellenzéki pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői tartózkodtak a szavazásnál.
Az EMNP nem akarta elutasítani a tervezetet, mert „nagyjából jó”, de elfogadni sem tudta, mert az a jelenlegi állapotot konzerválja, amelyben a Kós Károly Iskolaközpont nem önálló intézmény. – Ha mi a bíróságon azért perelünk, hogy ismét önálló intézmény legyen a Kós Károly Iskolaközpont, akkor nem támogathattunk egy olyan tervezetet, amelyben ez továbbra is a Puskás Tivadar Líceum alárendeltségébe tartozik – magyarázta Bálint József. Az EMNP megyei elnöke változatlanul abban bízik, hogy a bíróság megsemmisíti a helyi tanács határozatát, amellyel – „a törvényes procedúra áthágásával” – 2017. szeptember 1-jétől megszüntette a Kós Károly Iskolaközpontot.
Az elfogadott iskolahálózat húsz jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt jelent. Ebből négy óvoda: Benedek Elek, Csipike, Gulliver, Hófehérke; öt gimnázium: Ady Endre, Gödri Ferenc, Néri Szent Fülöp, Nicolae Colan és Váradi József; nyolc líceum: Plugor Sándor, Református Kollégium, Mikes Kelemen, Székely Mikó, Mihai Viteazul, Puskás Tivadar, Berde Áron és Constantin Brâncuşi. Önálló intézményként működik még a sportiskola, a Gyerekek Palotája és a Tehetséggondozó Központ. Két bölcsőde, tíz óvoda és három iskola ezen intézmények alárendeltségébe tartozik. A kormány vonatkozó rendeletének megfelelően a helyi tanácsoknak december 12-ig kell jóváhagyniuk az iskolahálózatokat, amelyekre a tanfelügyelőség dolgozza ki a beiskolázási tervet. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. december 16.

Nagy igény lenne szakmunkásokra (Szakoktatás)
Százhúsz háromszéki cég ezerháromszáz szakmunkás képzésére nyújtott be igénylést a jövő tanév IX. osztályos beiskolázási terve elkészítésének első szakaszában, ehhez képest a szükséglet alig felét tudják biztosítani Kovászna megye iskoláiban – erről tájékoztatta tegnap az érintetteket a helyi fejlesztési és társadalmi párbeszéd bizottság a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában tartott találkozón.
A munkaerőpiac óriási hiánnyal küzd, ezért nem mindegy, hogy mire készítik fel a fiatalokat az iskolákban – hangsúlyozta Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási igazgatóság vezetője. A jelenlegi nyolcadikosok egy részét nem érdekli, mi történik velük jövőtől, lehet, hogy nem is járnak rendszeresen iskolába, mással nem magyarázható, hogy az október-novemberben végzett felmérés során az 1904 általános iskolai végzősből 333-an nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat – mondta Popescu Marius szakoktatásért felelős tanfelügyelő. 134-en más megyébe mennének, az itthon maradók többsége elméleti oktatást választana. Az elmúlt tizenöt év alatt közel 1300-zal csökkent a nyolcadikosok száma, és míg 1990-ben két elméleti líceum volt Sepsiszentgyörgyön és hat szaklíceum, jelenleg négy elméleti középiskola és három szakközépiskola működik a megyeközpontban – ismertette a tanfelügyelő.
A duális képzésben a vállalkozók elsősorban textilipari munkások, asztalosok, kőművesek, pincérek, szakácsok, víz-gázszerelők képzését kérik, az igényelt 156 helyből 4,5 osztályban 134 helyre (86 százalék) bólintott rá a helyi fejlesztési és társadalmi párbeszéd bizottság. A hároméves szakiskolában említett szakmák közül néhány megismétlődik, valamint osztályok, félosztályok indulnak jövő szeptemberben autószerelői, géplakatos, mezőgépész, villanyszerelő, kereskedelmi eladó, falusi turizmus, fodrász-manikűr-pedikűr szakon. Itt az igényelt 1076 hely helyett 22,5 osztályban csupán 630-at (58 százalékot) tudnak biztosítani. A beiskolázási számok jóváhagyása a megyei tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik. Az ismertetett tervezet szerint a jövő tanévben 68 IX. osztály indul, ebből 37 szakképzésben (4,5 duális, 22,5 szakiskola, 10 osztály szaklíceum) és 31 osztály elméleti és vokacionális oktatásban. E szerint a szakképzés 54,4 százalékot fog képviselni, ami messze elmarad az országosan tervezett 60 százaléktól – közölte Popescu Marius. A középrégió megyéi közül Kovászna megyében a legnagyobb a szakiskolában tanulók aránya (35,3 százalék), de a szaklíceumi osztályok tekintetében igen nagy a lemaradás – ismertette Kiss Imre főtanfelügyelő. Szerinte a következő esztendőkben az utóbbi kategóriát kell erősíteni, és ezt csak az elméleti oktatás rovására lehet megtenni. Erre kötelezi a megyéket az országos stratégia, egyes helyeken ez már meg is valósult, Szeben megyében a szakképzés több mint 61 százalékot képvisel. Bár a találkozón jelen lévő vállalkozók és a különböző klaszterek képviselői munkaerőigényeit a bemutatott beiskolázási terv nem elégíti ki, elfogadták, hogy jelenleg csak ennyire van lehetőség, és bíznak abban, hogy a helyzet változik, a szülők és iskolavezetők megértik, hogy nemcsak az elméleti tudás értékes, szükség van jól képzett szakmunkásokra is. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-124




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998